~ Összetörted a szívem te állat, ha megtalállak úgy is kicsinállak.

~ Elég szar lehet ha nincs lelkiismereted, mert még az is beint neked.

~ Ha csak egy percre is szűnni érzem a szeretetedet, én kicsinállak.

~ Késő lett volna bármit visszautasítani, végérvényesen beléd szerettem.

~ Izmos kockahas, üres fej, te is csak kirakatbábu vagy.. túl szép, hogy igaz légy.

~ A nevemet tudhatod, de az életem nem ismered. Hallhattál arról, hogy miket tettem, de fogalmad sincs róla, hogy min mentem valójában keresztül.

~ Kis dolgok a legérdekesebbek - egy halk szó, egy pillantás, egy mosoly.

~ Oly hirtelen jött és édesen... S ellopta szívem teljesen.

~ Mit érzel, ha nézel, meséld el, miért kell ennyit várni rád, elég volt már, most ne játsszál, csak szeress vagy menj tovább.

~ Ne foglalkozz vele, és ha nem tudsz nem foglalkozni vele, akkor ne beszélj róla.

~ Volt, hogy elhittem neked, minden szép lesz.

~ A boldogság olyan illatszer, amelyet nem hinthetünk úgy másokra, hogy néhány csepp ne jusson nekünk is.

~ Nem értem, olyan furcsa az élet, ha szeretjük egymást, miért ez a vége, miért nem lehet egyszerűen szeretni, miért kell egymástól távol szenvedni.

~ Igen, önző vagyok, mert csak magamnak akarlak.

~ Igen.. Bolond vagyok.. Kinevethetsz.. De tudnod kell, hogy ÉN azért vagyok ilyen, mert élvezem!.. És nem azért, mert mások ilyenné tettek.

~ Akárhova nézett, szürke falakat látott, pedig ő elképzelt régen egy színes világot.

~ Rengeteg hazugság van a világon, és a legrosszabb benne az, hogy a fele igaz.

~ Ha valaki a jóságnak és szeretetnek csak egy morzsáját, az igazságnak és fénynek csak egy sugarát hozta a világra, már nem élt hiába: életének megvolt az értelme.

~ Azt hiszem, hogy az egyetlen módja annak, hogy boldog légy, hogy megtanulsz örülni a legapróbb dolgoknak is.

~ A zene menekülés volt, befelé fordulás, s ugyanakkor más is, mintha üzenetet bízott volna rá valaki, amit neki kell közvetítenie, figyelt, mit kíván általa közölni valaki, aki már réges-régen nem él.

~ Te leszel a herceg, én leszek a hercegnő, ez egy szerelmes mese baby csak mondj igent!


~ Életem filmje pereg, most enyém a főszerep.ez rég nem vígjáték, és nincs 'Happy End'.

~ Volt már úgy, hogy eszedbe jutott egy régi ismerős vicce, és nevetni kezdtél, aztán befurakodott az elmédbe valami más: hogy képes vagy nevetni egyedül a sötétben, ha csak rágondolsz. ez az ember biztos nagyon fontos neked.

~ Ha egyszerűen akarom megfogalmazni: nem tudlak kiverni a fejemből és mikor elválok tőled nagyon nagy űr marad bennem és ezt mindig azzal próbálom pótolni,hogy rád gondolok.. egyszóval rosszul érzem magam hogyha nem látlak, nem beszélünk, nem hallak, nem érinthetlek meg. nem tudok és nem is akarok mással lenni.

~ Az élet megtanított arra, hogy pillanatnyi örömért ne áldozzam fel egész életem boldogságát

~ Mi nők, annyit tudunk gondolkodni feleslegesen. Már előre aggódunk olyan dolgok miatt, amik meg sem történtek. És persze rágódunk a múlton is, ami már rég elmúlt. Egy olyan álomvilágban élünk, ahol a dolgok már vagy még nem léteznek, s közben elszalasztjuk az egyetlen lehetőségünket: a jelent.

~ Ne tekints hátra, ne vájkálj a múltban, mert ami elmúlt, elmúlt. És ne aggodalmaskodj a jövő miatt, mert az messze van. Élj a jelenben és tedd olyanná, hogy érdemes legyen visszaemlékezni rá.

~ Óriási szappanbuborék szeli át az eget, majd a végén a szemembe néz és egyszerűen kinevet.

~ Mikor a lelkem megtelik fájdalommal, akkor is mosolygok, mert így ezt a mosolyt látom visszatükröződni a körülöttem levő emberek arcán,s hamarosan már a lelkem is jobb kedvre derül.

~ Valami hiányzik...nem tudom, hogy mi, nem tudom, hogy ki, csak érzem ezt a hatalmas hiányérzetet...csak itt van...nem tudom, mitől jött elő ennyire, nem tudom, mitől múlhatna el...csak van...de nagyon fáj...és nem tudom, mit tegyek...csak fáj...ennyit érzek.

~ Aki cigizik meghal. Aki nem, az is.

~ Csukd be a szemed, és látni fogod azt, amire valójában szükséged van.

~ Van aki könnyen kapja meg azt, akit szeret, van aki sír és szenved, van aki könnyek nélkül tud feledni. és van aki meghal, mert igazán tud szeretni.

~ Talán az egyik legszebb nap az évben, amikor a nyáriszünet első napján felébredsz.

~ Mi tizenéves lányok.. Mikor hazaérünk, a kiegyenesített hajunkat felfogjuk, a sminkünket lemossuk. A hamis mosolyt eltüntetjük a szánkról. A vadonatúj ingünket levesszük, és helyette a régi kényelmes pulóverünket vesszük fel. A csőszárú farmerünket bőnadrágra vesszük át. A bokazoknit pedig térdig érő gyapjúzoknira cseréljük le.. Mikor haza érünk, lehet nem is ismernél meg minket.

~ Nem hallottad még? Errefelé én vagyok az őrült picsa.

~ A tükröd leszek, hogy lásd, ki vagy, ha nem látnád.

~ Az internet sosem felejt. Ami felkerült fent is marad.

~ Minden gyereknek szüksége van családra.

~ Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok. Csúf, de te gyönyörűnek találtál. Végig hallgattad mindig, amit mondtam. Halandóból így lettem halhatatlan.

~ Gondolj rám, ha már nem leszek veled, Gondolj arra mennyire, szerettelek. Gondolj a sok szép időre mit együtt töltöttünk, S az utolsó napra, mikor kimondtad: végeztünk. Gondolj arra a fájdalomra, amit akkor átéltem, Nem is sejtetted, mit jelentettél nekem. A legjobb barátomat, az egész életemet, A boldogságom, a végzetemet. Te voltál az, kire életemet bíztam volna, Te voltál, kiért a pokolba is mentem volna. S íme e könnycsepp miattad, folyik arcomon, Tudd, hogy hiányzol nagyon. Gondolj erre, ha már máshol leszek, S más teszi szebbé életemet. Emlékezni fogok rád, mint egy régi barátra, Kiért életemet áldoztam volna. S idővel gondolsz rám, mikor már nem leszek veled, S arra mennyire szerettelek. Gondolsz a sok szép időre mit együtt töltöttünk, S arra a napra mikor kimondtad, végeztünk. Egy rózsát helyezel kezeddel síromra, Szemedből egy könnycsepp folyik arcodra. Sírva kéred, bocsássak meg neked, S én a túlvilágról válaszolok: érted mindent megteszek.

~ Érzéseinket nem szabad szégyellni akkor sem, ha méltatlanra pazaroljuk

~ Van egy mondat... "Szükségem van rád." De hogyan? És miért? Egyszerűen azért, mert vagy, létezel, élsz. Mert megnyugtató érzés számomra a létezésed. Nem lehet megmagyarázni, hogy miért. De nem is kell. Önzés ez? Egy picit, talán.Ám ha te is ugyanezt éled meg, akkor már nem önzés, akkor valóban igazzá, tisztává, önzetlenné válik a mondat.

~ Szeretném, ha szeretnél, ha néha megölelnél, s ha fognád a két kezem, boldog lenne életem.

~ Soha ne kérj bocsánatot érzelmeid kimutatásáért, mert ha azt teszed, akkor az igazságért kérsz elnézést.

~ A könny és a szeretet édes testvér, Nem szerelem az, ami egy könnyet sem ér, Aki sosem sírt az sosem szeretett, mert a könny És a szeretet egy napon született.

~ A csók nem pusztán fizikai kontaktus, érzelmek vannak mögötte. Épp ez a lényege.

~ Minél jobban szeretünk, annál inkább szenvedünk. A lehetséges szenvedések összessége minden lélek számára a maga tökéletességi fokával arányos.

~ Sok ember van a földön, aki nem ismert örömöt soha. De olyan egyetlen sincs, kinek a szerelem bánatot nem okozott volna.

~ A szerelmet vagy érezzük, vagy nem, és nincs az az erő, ami ki tudná kényszeríteni. Színlelhetjük, hogy szeretünk. Megszokhatjuk a másikat. Egész életünket leélhetjük valakivel kölcsönös megértésben, barátságban, cinkosságban, családot alapíthatunk, szeretkezhetünk minden éjjel, és mégis úgy érezzük, hogy van valami szánalmas üresség az egészben: valami fontos hiányzik.

~ Szép esténk lesz, ha egyszer majd megöregszünk.Lesz verandánk, azon két ágy, és azon fekszünk.Fákat nézünk és arra gondolunk, hogy mi is egyszer fák leszünk majd, és hogy te fogsz törődni a kerttel.Mert mindenki egy perccel tovább akar élni, de tényleg pont egy perccel tovább, mint ahogy megéri.

~ Mi a varázslat?Mikor egy ember szereti a másikat.

 ~ Csak beszélgettünk, és beszélgettünk, és én közben beleszerettem.

-Ne félj! Itt maradok mindaddig, amíg az Téged boldoggá tesz.
- Remélem, tudod, hogy az örökkévalóságról beszélsz.

~ Szeretlek még akkor is mikor nem érdemled meg,szeretlek akkor is,mikor rosszul bánsz velem,bár akkor gyűlölve,de szeretlek..

~ Mama,ő annyira különleges.. és igazán belé szerettem...:$ így szempillantások alatt...
-És ezt mondtad már neki valaha?
-Nem ....
- Kicsim,van valami,amit meg kell tanulnod:... a férfiakat olykor fejbe kell vágni dolgokkal. Néha serpenyőkkel. de leginkább szerelemmel ....mond el neki mit érzel..
- de mama hogy kezdjek neki nem merem.
-Leginkább úgy,hogy elé állsz ...hidd el elég lesz ha bele néz a szemedbe.

~ Miért van az,hogy nem kell ha van,de megőrülsz nélküle, ha nincs... ?

~ Valami meg van benned, ami el nem enged.

~ Te vagy nekem az élet a fény.. fogom kezed hogy már sose félj.

 ~ Választhatsz,hogyan éled az életed.Élhetsz úgy,hogy nem hiszel a csodákban,de élheted úgy is,mintha minden egyes pillanat maga volna a csoda." Te hiszel a csodákban.

~ Nézd azt a lányt úgy táncol mintha a világon semmi gondja nem lenne,új cipő,új ruha,fény,s ragyogás,minden éjjel más sráccal táncol,s minden éjjel más sráccal smárol,olyan mintha csak játszana velük,de ha közelebb mész hozzá,akkor te is láthatod a szemében,ami alkoholtól csillog,hogy ez csak mámor és keserűség,ez a lány csak egyet kért : hogy szeressék.

~ Ha egyszer elmeséled a történetemet,kezd úgy ,mint a tündérmeséket szokták..
Volt egyszer.

~Még fiatal vagyok de már nem vagyok gyerek, És hiszek még abban, hogy az életet élni is lehet.

~ Mosolyogj!Mintha még nem tudnád a titkot,hogy egyszer minden véget ér.

~ Nem voltam rámenős,de jól reagált a jeleimre.

~ Ha egyszer látlak megszeretlek ha kétszer imádni kezdelek ha háromszor látlak soha többé nem engedlek el.

~ Nem beszél, hát nem is hazudik, nem ígér, mégis odaadja mindenét, nem szól, mégis többet mond, mint amit valaha ember mondott.

~ A boldogság csak fut mindig gondtalan én kergetem deh lépése nyomtalan -

 ~ Bennem most épüül egy új wilág ennek csak a képzelet szab határt.

~Divat lett a szingli, bár szerintem szar egyedül
Ha megkérdezed ő azt mondja neked remekül
Persze hogy menekül mert mi a ******** tehetne
Nem találja meg a helyét pedig ő is szeretne
Egy társat, vagy egy gyereket, keménynek látszik
De kenyere a szeretet, amin régen nevetett
Az mára már neki csak közhely
Ha azt mondod hogy gyenge vagy ő azt mondja magad kösd fel
Tizenhat éves lányok, de te is vágod
Némelyik úgy küldi mint a durvább pornó sztárok
Az igazi érték az nem is a szépség
Meg nem az intelligencia, nem a humorérzék
Nem az hogy milyen a kocsid, vagy az hogy mi a neved
Hanem ha te kerülsz szóba azt mondják egy korrekt gyerek
Oly kevés aki kiáll a másikért ha kell
A legtöbbjük már ösztönösen rutinból szalad el
Én bevallom kenyerem az előítélet
Mégis zavar ha a másik rosszul ítél meg
Én nem vetítek neked pedig van sztorim vagy ötvennyi
Mégsem ezekről írok mert nem akarok több lenni
Magamnál, se nálad, számomra csak egy a kérdéses
Hogy kinek a lelkében van meg a hétéves.

~ Mikor idősebb leszek és a kislányom majd azt kérdi, ” anyuci, ki volt az első szerelmed? ” nem akarok régi fényképeket előszedni, csak a szoba másik végére mutatni és azt mondani ” odaát ül.

~ Semmim sincs, de mindenem megvan, ha Te az enyém vagy.

~ Egy éjjel, nem túl rég, beléd szerettem... túl erősen ahhoz,hogy valaha is elengedjelek.

~ Így jó, most örülök,
Ha elveszed, én belehülyülök.
Mert kell és akarom!
Szeretem, és soha nem adom.

~ Mert lépni kéne végre, elmenni délre,
csíkot húzni az égre,
tréfa félretéve, én komolyan mondom,
egy időre hátrahagynám a gondom,
nem téma, majd megoldom,
de lehet még ma és ha mégsem,
nem probléma,
mert mindenki másképp ér a célba.

~ Nincs személyes üzenetem,
nem kérdeztek, vagy nem jól emlékszem.
Ha csak a felét értik az elég nekem,
de nincs személyes üzenetem.

~ Gyötörjön félelem,fájdalom.
Teszek rá,hogy van-e még holnapom.
A végén úgy is megkapom, ami jár.

~ Finom kis móka, felejthetetlen, unásig új és új... de nélküled nem igaz, s nem nekem való, mert nevetni együtt jó.

~ Ej, ti bűnös csokik! Gyertek csak közelebb! Most legyetek bátrak, ahogy megjelenek.

~ Mivel mi határozzuk meg, hogy mire gondolunk, ezért a boldogságunk szükségszerűen saját kezünkben van. Senki sem tölt gondolatokat a fejünkbe. Gondolatok ahhoz, hogy boldogok legyünk, a boldog gondolatokra kell koncentrálnunk. Mégis milyen gyakran tesszük az ellenkezőjét! És milyen gyakran előfordul, hogy fel sem figyelünk arra, ha megdicsérnek minket, viszont még hetek múlva is egy barátságtalan megjegyzésen rágódunk! Ha megengeded, hogy egy rossz élmény vagy egy kellemetlen megjegyzés kösse le gondolataidat, akkor ennek viselni fogod a következményeit. Emékezz rá: te kontrollálod a gondolataidat. A legtöbb ember csak pár percig emlékszik a dicséretekre és évekig a sértésekre. Gyűjtik a szemetet, olyan hulladékot hordanak magukkal, amivel húsz évvel ezelőtt dobálták meg őket.

~ Egy érzés bennem visszatér, olyan ismerős, furcsa lüktetés.

 ~ Tudod, neked nem hazudnék, de még nekem se higgy, mert lehet, hogy amit mondok, csak szerintem van így.

~ Sírtam és nevettem, egyszerre,
gyűlöltem és szerettem, egyszerre.

~ Magamban élő, furcsa, vad gyerek voltam. Kifelé megneveltek, s ezáltal sokszor becsaptam a környezetemet, kik kedves buzgósággal fáradtak azon, hogy eloszlassák magányomat, s nevettetésemre sokféle mókát kieszeltek. Nevettem nekik, szorgalmasan és udvariasan, de belül egészen egyébre gondoltam, és nem figyeltem rájuk. Éltem a magam külön belső életét, s mert nem volt senki, akinek elmondhattam volna, lassan megnőtt ez a bennem lakó élet, széles lett és nagy, mint egy fekete vadaskert, és fallal zárta el tőlem azokat, akikkel együtt éltem.

~ Rengeteg út van és rengeteg zsákutca. Rengeteg lehetőség és rengeteg rossz döntés. Megyünk az úton, ami adatott, és néha megesik, hogy az ember lánya egyszerűen eltéved, mert rossz sarkon fordul be. Nem érdemes azon rágódni, mi lett volna ha... Meg kell keresni a helyes utat, és tovább kell menni. Mindannyian a saját utunkat járjuk. És mi a cél? Hogy megvalósítsuk önmagunkat.

~ A tegnap szép volt,de a mának nincsen semmi varázsa.

~ A szingliségben az a legnehezebb, hogy elfogadd, hogy te is érsz valamit egymagad.

~ Már belefáradtam, hogy a herceget várjam, inkább ülök az ágyban és a plafont bámulom egymagam.

~ De volt célunk, volt egy álmunk!
Helyünket megtaláltuk,
A porban, füstben, zajban!
A sorstól kaptunk szárnyat,
Ijesztő magasságban!
Szartunk a nagyvilágra,
Ez ettől volt szép.

~ Finomabban is mondhattad volna, hogy Good By...
Milyen kár, hogy szakítottál és otthagytál,
De mint később kiderült, te voltál, aki megcsaltál.

~ Én nem úgy gondoltam, mint ő,
én csak másképp láttam.
Még egyszer nem fordul elő,
na persze úgy megbántam.

~ Menj el, és soha többet ne is gyere vissza az életembe, mert amióta ismerlek, pokol az életem, és epekedve várom azt a pillanatot, amikor elém állsz, átölelsz, és megcsókolsz, és arra kérsz, hogy maradjak mindig melletted. De ez a pillanat soha nem jön el.

~ Jövő héten ilyenkor úgy fog tűnni, mintha egyetlen pillanatot sem töltöttünk volna együtt. De most úgy terült el előttünk a hétvége, akár a csillagokkal teli égbolt, és nem akartam arra gondolni, hogy mi lesz ezután. Az csak tönkretette volna. Csak az itt és most számított.

~ Az emberek azt mondják, a rossz emlékek okozzák a legtöbb fájdalmat, de igazából a jó emlékek azok, amik az őrületbe kergetnek. 

~ Ha veszítettél már el valakit, tudod, hogy a vesztés pillanatában szeretted a legjobban és a legigazabban. Amikor szembesültél azzal, hogy „nincs”. Amikor a sors letépi rólunk azt, akit szeretünk, s ott maradunk kifosztva, egyedül – a hiányban döbbenünk rá, mennyire szerettük. Utólag. És jönnek az emlékek: a közönyös hétköznapok, a szürke reggelek, a fáradt fölkelések, a rosszkedvű morgások, veszekedések, összezördülések, a kellemetlen esték, amikor nem történt semmi, csak ültetek egymás mellett, üresen – a hiány fájdalmas érzésével visszanézve villámfényben látod meg a múltadat, s azt kiáltod:
- Milyen hülye voltam! Nem láttam, milyen kincset szórok szét minden percben és órában! Bár akkor tudtam volna, amit most tudok: hogy ajándék volt vele az élet! Bár visszatérhetne, akár csak egyetlen percre is! Másképp szólnék hozzá? Másképp látnám, másképp ölelném… És elmondanám neki azt, hogy… Mit is?... Amit nem lehet elmondani.

~ Néha elvesztem a fejem és kezelhetetlen vagyok.

~ Még egyszer, utoljára tök átfutottam volna az életeden.

~ Vidámság, mosoly, minden, ami kell. De a látszat csal, belül romokban hever.

~ Meg akarlak csókolni, de ha megteszem, utána még jobban fogsz hiányozni.

~ Gondolatban, mindig máshol jársz, valahol a tegnapokban, választ nem találsz, a holnapoktól félsz, hogy nem vigyáznak Rád, de mikor a pillanatba lépsz, olyan könnyű az egész világ.

~ A szerelem mindvégig megőriz egy pillanatot, azt a pillanatot, amikor született; és akit szeretnek, sosem öregszik meg, szerelmese szemében mindig tizenhét éves marad, és kócos haját, könnyű, nyári ruháját ugyanaz a barátságos szél borzolja egy életen át, ami akkor fújt, abban a végzetes pillanatban.

~ Ha szomorú vagy, én is berúgok veled, és kitervelünk valami cselszövést az ellen a nyomorult ellen, aki szomorúvá tett.

~ Amikor aggódsz, mondok neked borzalmas történeteket, hogy lehetne mennyivel rosszabb is, csak fejezd már be a nyávogást.

~ Összeállt bennem a kép, mégis szana-szét vagyok.

~ Tudod, gondolkodtam már azon ,hogy mért szeretlek,miért érzem azt minden egyes csóknál vagy ölelésnél, amit... Gondolkodtam. Nehéz lenne erre válaszolni, talán nem is tudnék.Az életem máshogy is élhetném, de nem teszem. Amióta megjelentél az életemben,nem számít már, hogy ki szeret vagy ki gyűlöl. Leszarom az embereket, akik irigykednek ránk. Nem érdekelnek már a kétkedők, a kis féltékenyek, akik szét akarnak szedni minket. Én tudom, hogy ez ennél sokkal több. Ez szerelem...Én kiállok bárkivel Érted Édesem. Míg te nem voltál, csak kerestem a boldogságot. Tudod, az emberek rosszul ítéltek meg, pedig hidd el, én tényleg csak boldog akartam lenni. Mindent megtettem érte és látod, sikerült. Annyi idő után újra sikerült. Most itt vagyok, boldogan, szerelmesen. Újra. Megérte! Megérte szeretni, megérte keresni Téged. Hálás vagyok az Istennek, amiért megtaláltalak Téged.

~ Minden hozzád köt már, minden tél, minden nyár - tudom, sokkal több vár...több jár.

~ Azt hiszem, most már eltávozok álomország földjére.

~ Nekem te nyújtod a támaszt, mikor az élet lefáraszt, benned találom a választ.

~ Ma mindenki boldog vagy csak annak tűnik az én szememben? Ma mindenki érzi vagy csak én érzem úgy, hogy minden rendben.

~ Csak egy kép maradt csupán,
Ami őrzi búcsúnk pillanatát.
Lelkünk már,
Külön úton repül tovább.
Mondd, hogy mást jelent a szó!
Nélküled mit ér a jó?
Szívem fáj.
Szomorú a világ. 

~ Nem lehetsz mindig hibás, nyisd ki a szád, üvöltsd, hogy kapja be a világ.

~ Szerelem szenvedély
Sírni mindig van miért
A végén persze győz a jó
A gonosz megfizet mindenért.

~ Nem vagyok olyan, mint bárki azok közül, akikkel találkoztam: merem hinni, hogy másként vagyok alkotva, mint a létezők közül akárki. Lehet, hogy nem érek többet náluk, de mindenesetre más vagyok.

~ Te vagy az életem. Te vagy az egyetlen dolog az életemben, aminek az elvesztése fájdalmat okozna.

~ Élem az életem, úgy, ahogy jó nekem.

~ És én se vagyok más mint egy nagyravágyó kisgyerek
...rúzs helyett a szádat egyszer teknokollal kend be.

~ A következő pillanatban az ajka ott volt az enyémen, és én már nem küzdöttem ellene. Nem azért, mert ezerszer erősebb nálam, hanem azért, mert az akaraterőm abban a pillanatban porrá omlott, amint az ajkunk találkozott. Ez a csók nem volt olyan óvatos, mint az emlékeimben élők, és ez részemről nagyon rendben volt így. Ha már az a sorsom, hogy darabokra szakadjak, akkor legalább annyi örömöt akarok cserében kisajtolni a pillanatból,amennyit csak lehet. Így hát visszacsókoltam, a szívem összevissza vert, elfulladva kapkodtam a levegőt, és az ujjaim mohón kóboroltak azarcán. Márvány teste az enyémnek feszült, és boldog voltam, mert nincs az a szenvedés, amit ne viseltem volna el mindezért cserébe. A keze úgy simogatott, mintha örökre meg akarná jegyezni az arcomat, akárcsak én az övét, és azokban a rövid pillanatokban, amikor nem a számat
csókolta.

~ Neked nincs szükséged rám, nekem nincs szükségem rád, majd egy picit szerepet játszom, aztán egy kis idő múlva én is elhiszem.

~ Az emberek azt mondják nem lehet élni szerelem élkül,szerintem az oxién sokkal fontosabb.

~ A ritmus ami számít..olyan mint a kokain, csak még jobban kábít.

~ Nem vagyok más csak egy furcsa tini, ki imád őrült lenni.

~ Lehet,hogy létezik szőke herceg...a gond csak az, hogy én a barnákra bukok.

~ Mondd ki amit érzel csináld amit szeretsz tökéletes nem de igazi még lehetsz.

Oldal: Idézetek.!
Okcsáá' Eperkee vagyok.:$ - © 2008 - 2024 - eperkeeh.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat